Egy új korszak küszöbén
Az Egyesítő Gondolatok rövid összefoglalása
Bevezetés
Nagyon tágas világban élünk, amely a legkülönbözőbb embereket, kultúrákat, életformákat, értékeket és eszméket foglalja magában. A tömegkommunikáció és a közlekedés fokozatos fejlődése miatt azonban egyre kisebbnek tűnik ez a világ, amelyben egyre inkább függünk egymástól. Most, amikor a múltban még megvalósíthatatlannak tűnő módokon egyre könnyebben teremthetünk kapcsolatokat, láthatjuk, mennyivel több a hasonlóság, mint a különbség közöttünk. Mindenki a boldogságot keresi, s a boldogságon vágyaink beteljesülését értjük.
Vajon Oroszország madaraiban és az Egyesült Államok madaraiban van közös vonás? És Japán almafái hasonlítanak a svájci almafákra? Mi mindannyian emberek vagyunk, ezért kell lenniük olyan vonásoknak, amelyek mindannyiunkban megtalálhatóak.
Amint újabb kultúrák jelennek meg, az egység megteremtése csak úgy lehetséges, ha megállapodunk olyan alapelvekben, amelyek felülemelkednek fajon, valláson, nemzetiségen és kultúrán. Ezért szükséges tisztázni azokat az elveket, amelyek az egész emberiség számára egyetemesek.
Mindenki a boldogságot keresi
Mi a közös mindannyiunkban? Mindenki, kivétel nélkül, boldog akar lenni. A boldogság vágyaink beteljesüléséből ered. Mivel kétfajta megnyilvánulási formánk van, a lélek és a test, mindannyiunknak kétféle vágyunk is van: belső és külső. Külső vágyaink olyan igények kielégítésére irányulnak, mint a táplálkozás, az alvás, a hajlék keresése és a kényelem, s ebben hasonlítunk az állatokra.
Bár ezek természetesen fontos dolgok, e vágyak kielégítése önmagában nem elegendő. Mint embereknek, egyedi, belülről fakadó igényünk van a szépségre, az igazságra, a jóságra és a szeretetre. Olyan erős bennünk ez a vágy, hogy készek vagyunk még külső vágyainkat is feláldozni ezekért az értékekért.
E kétféle forrásból fakadó vágyaink beteljesülése nélkül nem tapasztalhatunk mély és tartós boldogságot. A gazdag de magányos ember ugyanolyan elégedetlen, mint az éhes művész. Ahogyan a léleknek szüksége van a testre, hogy kifejezhesse magát, a testnek pedig a lélek általi vezetésre, ugyanúgy függ a lelki és az anyagi megelégedettség teljessége a kettő között levő összhangtól.
A tudás kétféle formája
A boldogság utáni vágya az emberiséget a tudás kutatására indította. Minthogy a boldogságnak kétféle megnyilvánulása van, kétféle tudást is keresünk: a belsőt és a külsőt. A tudomány a külső ismereteknek, a természeti törvényeknek és a dolgok természetének a kutatását foglalja magában. A tudomány az anyagi valósággal foglalkozik, azzal, ami az értelemmel mérhető és felfogható. A vallás a belső valóság tanulmányozására irányul, mint például az élet célja, a Teremtő természete, a rossz eredete, vagy a halál utáni lét.
A szellemi realitás kutatása egyedül a vallás területe, ez a valóság nem mérhető, csak intuíció és hit révén ragadható meg. A vallás és a tudomány két különböző, de egymást kiegészítő megközelítésből magyarázza létünket.
Einstein egyszer ezt mondta: „A vallás a tudomány nélkül vak; a tudomány a vallás nélkül béna.”
Ahogyan a lélek és a test közötti kapcsolatnak is harmonikusnak kell lennie, ugyanúgy kell a vallásnak és a tudománynak is támogatnia és erősítenie egymást. A tudománynak erkölcsi irányításra és az élet céljának megértésére van szüksége, s ezt a vallástól kaphatja meg. Hasonlóképpen, a vallás gyakorlati útmutatást igényel, amelyet a tudomány vívmányai révén kaphat meg. Amint azonban gyakran tapasztalunk konfliktust testünk és lelkünk között, ugyanúgy mindannyian észleljük a tudomány és a vallás közötti konfliktust. A modern világ tanúja azoknak a félelmet keltő eredményeknek, amelyeket a tudomány a megfelelő értékrend felállítása nélkül ért el. Az atomenergia felhasználása csupán egyetlen példa erre. Ugyanakkor az irracionális vallási eszmék zűrzavart okoznak és akadályozzák a vallást tanításainak terjesztésében. Ezt a megosztottságot önmagunkban is megtalálhatjuk, ha a tudományos és vallási meggyőződésünk között fennálló ellentmondásokra gondolunk.
A tudomány sikeresen alkalmazta felfedezéseit, és így ugrásszerű javulást ért el életkörülményeink színvonalában. Ennek értéke nyilvánvaló, s a haladás kézzelfogható. Most, a XXI. század küszöbén a tudomány azt ígéri, hogy biztosítani fogja számunkra mindazokat az ismereteket és forrásokat, amelyek minden fizikai szükségletünket kielégítik. A tudomány ugyanakkor bizonyos korlátokba is ütközik, mert nem tud magyarázatot nyújtani arra, hogy melyek az emberi élet és a világmindenség értékei és céljai.
Ezenkívül, az anyagi boldogság önmagában nem tudja kielégíteni lelkünk vágyait. Megkísérelhetjük külső dolgokkal kielégíteni belső vágyainkat, például anyagi kényelem és szabadidős tevékenységek révén, hiányérzetünk azonban ennek ellenére megmarad. Svédország, Japán és Amerika polgárai anyagi jólétben élnek, ugyanakkor a világon ezekben az országokban a legmagasabb az öngyilkosságok aránya. Egyszerűen nem hagyhatjuk figyelmen kívül az emberi lét szellemi oldalát.
A filozófia és a vallás azért alakultak ki, hogy választ találjanak az élet olyan belső vonatkozásainak kérdéseire, mint például az élet célja, Isten létezése, a szeretet és az értékek. Mint ahogyan a tudomány segít megérteni azokat a fizikai törvényeket, amelyek életünk anyagi oldalát kormányozzák, úgy a vallásnak segítenie kell, hogy megértsük azokat a szellemi elveket, amelyek az emberi élet belső jellegét irányítják – s mindezt annak érdekében, hogy megtaláljuk a módot szellemi és belső vágyaink kielégítésére.
A meglévő ideológiák hiányosságai
A hagyományos vallások jelentős javulást hoztak az emberi élet terén; valójában ezek a vallások képezik a civilizáció magját. Ennek ellenére sem voltak azonban képesek teljes mértékben kielégíteni a belső boldogság iránti vágyainkat. Sikertelennek bizonyultak abban, hogy megoldják és megakadályozzák az emberi kapcsolatok megromlását, s ezért napjainkban sokan fordulnak el a hagyományos vallásoktól.
Ennek egyik legfőbb oka az, hogy a legtöbb vallás a régmúltban alakította ki az igazságról alkotott elképzeléseit. Jóllehet, mind a tudományos, mind az erkölcsi igazság örök és változatlan, az igazság kifejeződésének az emberi értelem és szellem fejlődésével párhuzamosan kell alakulnia. A modern ember azonban több ezer éves tanítások szerint próbál élni.
Korunk emberének értelme magas fejlettségi szintet ért el. Az ész, a racionalitás és a logika korában élünk. Nem tudunk azonnal elfogadni olyan magyarázatokat, amelyeket a logika és a tudomány nem bizonyít. Ezért a vallásos eszmét vagy a belső igazságot is logikai és tudományos érvekkel kell megmagyarázni.
A mai vallások gyengeségének és fejlődésképtelenségének másik oka az, hogy eltúlozzák a szertartások és a tanok jelentőségét, ahelyett hogy erkölcsi problémáink megoldását helyeznék előtérbe, s ez újabb nehézséghez vezetett, mégpedig a vallások közötti ellentétekhez. Ezek a konfliktusok ellentmondanak a vallás valódi céljának. Végül pedig megfigyelhető az, hogy a hagyományos vallások hajlamosak voltak figyelmen kívül hagyni az anyagi boldogság fontosságát, s emiatt nem érzékelték a tudomány szerepét az emberi boldogság elérésében.
Képtelenek vagyunk a problémák megoldására
A tudománynak építő jellege van, magas fokra fejleszti értelmünket, ám a modern vallás elvesztette azt a képességét, hogy életszemléletét mai valóságunkra alkalmazza. Egyre kevésbé emberközeli, és egyre képtelenebbé válik arra, hogy az embereknek új életet adjon, és javítson a társadalmon. Az amerikai kereszténység különösen jól mutatja a minden modern vallásban jelentkező hanyatlást, zavart és hatástalanságot.
Ez komoly problémákat okoz. A vallási eszmény középpontjában a család áll, de a házasságtörés a legtöbb fejlett nyugati országban társadalmilag elfogadott. Az egyén boldogsága egyre növekvő szerepet kap, még akár a családi egység háttérbe szorítása árán is. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy annyira magas a válások száma. Szentpétervárott a házasságok 48%-a végződik válással. A texasi Houstonban ez az arány 70%, Amszterdamban pedig 91%. A legtöbb felbomló családban gyerekek is vannak. Amerikában évente több, mint két és fél millió esetben adnak jelentést gyermekek ellen elkövetett erőszakról. Ez a probléma napjainkban annyira általánossá vált, hogy szinte országos szintű katasztrófahelyzet állt elő.
A keresztény erkölcsiséggel éles ellentétben áll az a tény, hogy például az Egyesült Államokban a házasságon kívüli szexuális kapcsolatok teljesen szabadossá váltak. A 18. életévüket betöltött tinédzserek 70%-ának volt már nemi kapcsolata. Ennek komoly következményei vannak, mivel minden hat teherbe esett tinédzser közül ötnek a terhessége nem kívánt terhesség, s így a tinédzsereken végrehajtott abortuszok az országban végrehajtott abortuszok 26%-át képezik. Naponta átlagosan 2000 gyermek születik házasságon kívül mind az Egyesült Államokban, mind a volt Szovjetunió területén.
Az erkölcstelenség terjedésével meglepő mértékben növekedett a nemi úton terjedő betegségekben szenvedők, különösképpen az AIDS-betegek száma. Ez a betegség amerikaiak millióinak az egészségét és életét fenyegeti, és alapjaiban rázza meg az Egyesült Államok egészségügyi rendszerét. Egyes becslések szerint a közeljövőben az amerikai kórházi ágyak többségét AIDS-betegek fogják elfoglalni, míg az egyéb betegségekben szenvedők csak nehézségek árán juthatnak hozzá a megfelelő kezeléshez. Maga a betegség orvosi probléma, terjedése azonban erkölcsi – az életmódunkon múlik.
Amerikának ezenkívül a kábítószer- és alkoholfüggőség visszatérő problémájával is meg kell küzdenie. Több, mint harmincmillió alkoholista él az Egyesült Államokban és a volt Szovjetunió területén. Amerikában a kábítószer-probléma olyan súlyossá vált, hogy Bush elnök háborút indított ellene. Ha figyelembe vesszük azoknak az emberi életeknek a számát, amelyeket a kábítószer tönkretesz, akkor ez valószínűleg a legkomolyabb háború, amelyet Amerika valaha vívott. Ismét meg kell jegyezni, hogy ez egy erkölcsi válság, az ember kísérlete arra, hogy egy belülről fakadó szükségletet külső, anyagi dolgokkal elégítsen ki.
Ha egy pillantást vetünk a vallásos társadalmakra, mindegyikben azt láthatjuk, mennyire általános a faji háború. A kereszténység azt tanítja, hogy minden ember testvér, az amerikai fiatal férfiak első számú halálozási oka mégis a faji gyűlölet.
A gazdasági és politikai tényezők csak súlyosbítják ezt a problémát, még az olyan társadalmakban is, amelyekben viszonylagos egyenlőség van a fajok között. Vallási megoldásra van tehát szükség.
Amióta hanyatlik a vallás ellenőrző befolyása, ugrásszerűen megnőtt a bűntettek száma. Nyilvánvaló, hogy ebben nem a gazdasági ínség a legfontosabb tényező, hiszen a leggazdagabb társadalmakban a legnagyobb a bűnözés. Bostonban, Párizsban és Frankfurtban a lakosság kb. 15%-a vált lopás, nemi erőszak és tettlegesség áldozatává.
Az éhínség olyan szörnyű csapás, amely az egész világot kísérti. A fejlett nemzetek csaknem mindegyike rendelkezik vallásos örökséggel, a világ népességének 10%-a azonban mégis éhezik vagy alultáplált. Ez a probléma nyilvánvalóan nem a technológia vagy az anyagi források hiányára vezethető vissza. Maga Amerika a világ táplálékszükségletének három- vagy négyszeresét meg tudná termelni. Ugyanakkor, az amerikaiak évente több mint harmincötmilliárd dollárt költenek dohányra.
A háború szerte a világon még mindig igénybe veszi energiáink nagy részét. Napjainkban egyidőben negyven háború dúl a földön. Az amerikai nemzeti költségvetés kétharmadát katonai védelemre, és nem egészségügyre, oktatásra vagy egyéb célokra költik. A volt Szovjetunió még többet költ erre a célra. Úgy tűnik, hogy mindez kizárólag politikai és gazdasági téma, ám ha személyes életünkre vonatkoztatjuk, érezhetjük, hogy belső állapotunk kifejezése is lehet. Személyes energiánk túlnyomó részét is pszichológiai védekezések kötik le, magunkat óvjuk a másoktól és önmagunktól való félelemtől. Nyilvánvaló, hogy erkölcsi zűrzavarban és válságban élünk.
A kommunizmus és a demokrácia is elbukott
Az értékrendszerek összeomlása következtében fokozatosan nő a zűrzavar az alapvető érték- és életmódnormák terén, s mindez a szélsőséges individualizmus irányába mutat. Ma a demokratikus társadalmak olyan nagy hangsúlyt helyeznek az egyéni szabadságra, hogy ezzel rendszerint háttérbe szorítják a társadalmi egyenlőséget és igazságosságot. Ennek folytán olyan problémával találjuk szembe magunkat, mint amilyen Amerikában tapasztalható, ahol a világon a legtöbb a milliomos, ugyanakkor a lakosság 20%-a a létminimum alatt él. Keresztény demokratikus eszméi ellenére Amerika olyan, mint egy ház, amelyet megfékezhetetlen tűz ostromol.
A múltban különböző materialista ideológiák keletkeztek, beleértve a kommunizmust, hogy kitöltsék a vallás gyengülése és a demokrácia fogyatékosságai miatt keletkezett űrt. 70 év után azonban kiderült, hogy a demokratikus társadalmakban észlelhető problémák megtalálhatók a kommunista társadalmakban is – mint például a kábítószer- és alkoholfüggőség, faji és vallási gyűlölködés, erkölcstelenség, bűn és erőszak, valamint a családok összeomlása.
Elméletében és elveiben a kommunista ideológia a társadalmi egyenlőséget és igazságosságot hangsúlyozza. A gyakorlatban azonban ez nem valósult meg, és az erre irányuló kísérlet az egyéni szabadság háttérbe szorításával járt. Ezáltal rosszul működő gazdaság jött létre, amely folyamatosan hanyatló életszínvonallal párosult. Annak érdekében, hogy a rendszert fenntarthassa, a kormány megsértette azokat a jogokat, amelyek más országokban alapvető emberi jogoknak számítanak.
Ha őszinték akarunk lenni önmagunkhoz, be kell ismernünk, hogy sem a demokratikus világ, sem a kommunista világ nem bizonyult sikeresnek napjaink erkölcsi és szellemi problémái megoldásában. Mindkét társadalmi rendszerben olyan szélsőséges társadalmi problémák léteznek, amelyek drámaian befolyásolják az emberek boldogság- és jólétkeresését.
Felelősségünk
A politikai vagy a gazdasági rendszer megváltoztatása nem hozhat tartós megoldást ezekre a problémákra. Mind a kommunizmus, mind a demokrácia azért jött létre, hogy az igazságtalan társadalmi rendszerek helyébe lépjen, a problémák azonban továbbra is léteznek, sőt, sokszor nagyobbak a régieknél. Az Egyesítő szemlélet szerint csak az emberekben megtörtént alapvető átalakulás hozhat tartós változást a társadalomban. Az ember csak akkor tudja legyőzni a társadalomban uralkodó gyűlöletet és ellentéteket, ha legyőzi az önmagában dúló konfliktusokat és önzést. Amíg az emberek nem változnak meg, a világ sem fog megváltozni.
A XX. században rendkívüli eredményeknek lehettünk tanúi, de tudományos ismereteink és anyagi forrásaink nagy része védelmi beruházásokat szolgált. 1985-ben az Egyesült Államok 265 milliárd dollárt, a Szovjetunió 275 milliárd dollárt költött katonai kiadásokra. Ez a hatalmas összeg, amelyet az emberiség haladására és fejlődésére lehetne fordítani, az emberi faj elpusztítására szolgál. Ha nem változunk meg, valóban el fogjuk pusztítani saját magunkat.
Az abszolút értékek iránti igény
A tudomány azon a hiten alapszik, hogy létezik egy abszolút anyagi valóság, amelyben a természeti törvények uralkodnak, s amelyek mindenki számára felfedezhetőek. Így a tudósok együttműködése lehetővé tette azt, hogy a felfedezéseket külső problémáink megoldására alkalmazzák.
Ennek eredményeként óriási fejlődés történt, mind a tudomány, mind a technológia területén.
A vallás világában hasonlóképpen feltételezhetjük, hogy létezik az erkölcsi törvényeknek egy abszolút szellemi valósága, amelyet felfedezhetünk és alkalmazhatunk belső problémáink megoldására. Szükség van szellemi elvekre, amelyek, ha felfedezzük és követjük őket, a boldogság felé visznek. Ezeket a törvényeket és elveket abszolút értéknek nevezhetjük, s ezek az egyetemes erkölcsi és etikai értékek irányíthatják egyéni életünket, valamint családunkat és társadalmi, nemzeti és a környezettel való kapcsolatainkat. A világnak szorosan kell kapcsolódnia a nemzethez, a nemzetnek a társadalomhoz, a társadalomnak a családhoz és a családnak az egyénhez. Amennyiben arra törekszünk, hogy a világban harmóniát teremtsünk, a társadalom minden szintjét össze kell kapcsolnunk egymással, hogy ugyanazért az alapvető célért küzdjünk és ugyanabba az irányba haladjunk.
Egy ilyen együttműködés elősegítené az emberi világ fokozottabb megértését, az erkölcsi és a szellemi fejlődést.
Egy abszolút értékrend nem követelne egységes elkötelezettséget egyetlen tan, vallás vagy ideológia mellett sem. A szeretet a különböző tanok, nézőpontok és vallások kibékítésére és a közöttük levő összhang megteremtésére törekszik. Az abszolút értékrend mindent magában foglal, tárgyilagos, örök és változatlan, elvezet az egység és a harmónia felé, kielégíti az egyéni érték, szabadság és kreativitás iránti vágyainkat.
Minthogy az abszolút értékrend egyetemes, az erre épülő társadalomban nem lesz majd fajgyűlölet, osztályokra tagozódás és háború; és az emberek nem fognak belenyugodni az embertársaikat sújtó éhínségbe és szegénységbe sem. Egészen mostanáig egyetlen létező értékrendszernek sem volt még abszolút értékeken nyugvó egyetemes nézőpontja, s ezért nem tudott teljes harmóniát teremteni.
Az igazság újfajta kifejezésének igénye
Napjainkban a belső igazság újfajta kifejezésére van szükségünk, amely egyensúlyt teremthet a tudományos megismerés figyelemre méltó fejlődésével, és elvezethet minket az abszolút értékekhez.
A századok folyamán a szellemi igazság egyre érthetőbbé vált számunkra, mivel fejlődése párhuzamos volt az emberi szív és értelem fejlődésével. Több ezer évvel ezelőtt, amikor tudatunk és felfogóképességünk még nem érte el a mai szintet, a zsidó próféta, Mózes erkölcsi tanítása jelentette azt a „megvilágosodást”, amely új hajnalt hozott a civilizáció fejlődésében. Ő azt hirdette, hogy a gyilkosság erkölcsileg elfogadhatatlan. Évszázadokkal később, amikor az ember lelke már fejlettebb volt, Jézus azt mondta, hogy maga a gyűlölet is bűn. Napjainkban például a rabszolgaságot világszinten elítélik, de pár generációval ezelőtt még széles körben elfogadott volt.
Mint a gyermek, aki felnőtté érése során ugyanazt a valóságot fokozatosan egyre mélyebben és teljesebben érti meg, ugyanúgy a történelem fejlődése során az emberiség is egyre teljesebben tudja felfogni a belső igazságot. A világ vallásainak többsége több száz, ha nem több ezer éves. Bölcsességük egyáltalán nem elavult, de érthetőségük, és kifejezésmódjuk nem elégíti ki a napjaink veszélyeivel szembe kerülő tudományos ember igényeit. Korunk felkészültségét tekintve, most várhatjuk az igazság újfajta kinyilatkoztatását.
Az igazság ezen újfajta kifejeződésének a következő feltételeknek kell eleget tennie:
1) Válaszolnia kell az élet alapvető kérdéseireVégre meggyőző válaszokat kell adni a mai ember számára az olyan régi kérdésekre, mint Isten létezése, az élet célja, a rossz eredete, a történelem célja és halál utáni létezésünk milyensége. Amíg meg nem szüntetjük ezt a tudatlanságot, nem tudjuk energiánkat az emberi elégedettség világának megteremtésére irányítani.
2) A vallások szent iratainak megfejtéseSok vallás az igazság írásos kinyilatkoztatására alapozza hitelességét, de ezen írások értelmezése között sok különbség lehet. Egyedül a kereszténység több, mint 400 értelmezést tudhat magáénak, s ez egymással ellentétben álló csoportok létrejöttéhez vezetett. A különböző nézőpontok ellentmondásait fel kell oldani.
3) A vallás és a tudomány közötti összhang megteremtéseA tudomány és a vallás, amint erre már korábban rávilágítottunk, ugyanazon valóság két különböző megközelítését képviseli. Egyikük sem érheti el saját kitűzött célját, ha nem működik együtt a másikkal.
4) A vallások közötti összhang megteremtéseMinden vallásnak ugyanaz a célja, erőfeszítéseik azonban szétforgácsolódnak az egymással versengő több ezer csoport között. Ahogyan minden tudomány, a vallás is csak egy részét ismeri az egyetemes szellemi valóságnak. Minden vallás lényeges igazságát ki kell emelni és megfelelő kapcsolatba kell őket hozni egymással, hogy így a különböző vallások tisztelhessék egymást és együttműködhessenek. Ezen túlmenően új tanulságokra van szükség ahhoz, hogy egy általánosan elfogadott, abszolút valóságból kiindulva segítsük az összes hit beteljesülését.
Semminek sincs forradalmibb hatása életünkben, mint az igazság felismerésének. Mint a villám, amely sötét, viharos éjszakákon megvilágítja a tájat, ugyanúgy változtathatja meg az igazság a magunkról és a világról kialakított képünket. Ennek eredményeként új megvilágításban látunk másokat és kapcsolataink is megváltoznak. Ez végül a társadalom átalakulásához is vezethet. A világban a legtartósabb fejlődés mindig az olyan egyénektől indul el, akik ilyen módon változtatják meg szemléletüket.
Moon tiszteletes felismerései
Sun Myung Moon tiszteletes tizenévesként ébredt rá minderre, s mert megoldást szeretett volna találni az emberi szenvedés kérdésére, egész fiatalságát annak szentelte, hogy megtaláljon és megértsen egy újfajta igazságot, amely minden embert egyesíthet. 16 éves korában kezdte el kutatni a válaszokat az élet és a világegyetem alapvető kérdéseire. Számtalan órát töltött imával, meditációval és a szent írások tanulmányozásával. Ezenkívül a legkülönbözőbb emberekkel találkozott, gazdagokkal és szegényekkel, tanulatlanokkal és műveltekkel, parasztokkal és üzletemberekkel, megismerte bánataikat és örömeiket, hitüket és félelmeiket. Meg akarta érteni a szeretet hatalmát, és az emberi szív mozgatóerejét.
Villamosmérnöknek tanult, hogy megértse a természet azon elveit, amelyek összekapcsolják az elemeket. Tudva azt, hogy a világon a legtöbb ember nem hisz Istenben, megpróbálta tudományos módszerrel megérteni Isten létezését.
Sun Myung Moon nem tanult teológiát vagy filozófiát sem az iskolában, sem magánúton. Az Alapelv olyan kinyilatkoztatott tanítás, amelyet intuíciójából és tapasztalataiból kiindulva, következtetések útján fedezett fel.
Moon tiszteletes rendszerbe foglalta felismeréseit, amelyet ma Alapelvnek hívunk. 1950-től Koreában elkezdte ennek a tanításnak a hirdetését. Ma már szerte a világon emberek milliói tanulmányozzák ezt a tanítást. Az Alapelv egyetemes elveket foglal össze, amelyek minden emberhez szólnak, s ily módon segítheti az emberek egymásra találását, valódi egységet teremtve.
Az Alapelv
Az Alapelv következetes és észszerű választ ad az élet alapvető kérdéseire, megvilágítja a Bibliát és más szent írásokat. Mivel tiszteli mind az anyagi, mind a szellemi értékeket, alapot teremt a vallás és a tudomány közötti összhang megteremtéséhez. Végezetül, olyan alapvető szellemi elveket fed fel, melyek segítségével összhangot teremthetünk a különböző vallási hagyományok között.
I. rész: A teremtés elvei – Az egyén és a társadalom eredeti eszménye
Az egészséges modell
Az Alapelvnek ez a része az ideális társadalmat, mint megvalósítható eszményt mutatja be. Egészséges modellként szolgál az egyén, a család, a társadalom, a nemzet és a világ számára. Egy eszményi társadalom ideális egyénekből áll, ezért meg kell értenünk, hogy mit jelent ez valójában. Amint ez világossá válik számunkra, elkezdhetünk dolgozni a megvalósításán.
Az eredetünkre vonatkozó kérdéseket is sorra veszi. Létezik-e egy alapvető teremtő erő, egy magasabb-rendű intelligencia, amely minden létezésnek a forrása? Amennyiben igen, akkor először ki kell alakítanunk egy tiszta képet az eredeti forrás létezéséről és természetéről, és így jobban megismerhetjük önmagunkat is.
Ez a rész olyan alapvető kérdéseket is megvizsgál, mint: mi az ember életének célja, hogyan és miért létezünk, merre haladunk.
Az ökológiai rendszer tanulmányozása révén világossá válik az, hogy a természet minden egyes eleme szorosan kapcsolódik egymáshoz, és meghatározott céllal rendelkezik. A világegyetem önszabályozó, mivel minden teljesíti benne a célját. Minthogy feltehetőleg minden ember annak az egyetemes elvnek eredményeként jött létre, amely az egész világegyetemet irányítja, hiba lenne azt állítanunk, hogy az emberi létnek nincsen célja. Ha a világegyetemben mindennek van célja, akkor az emberi életnek, amely annak szerves része, szintén rendelkeznie kell valamilyen céllal.
Az a különbség az emberiség és a természet között, hogy a természetben minden teremtmény ismeri célját, az ember azonban nem ismeri a sajátját. Csak akkor tapasztalhatjuk meg a harmóniát és az igaz boldogságot, ha megtaláljuk életünk valódi célját.
Ez a rész a következő témát is kutatja: van-e élet a halál után? Az emberi tapasztalat mellett a tudományos kutatások is igazolják egy, a fizikain túli dimenzió létezését. Fizikai életünk hetven, vagy akár száz évig is terjedhet. Némelyik fafajta azonban akár három-négyszáz évig is elél, és az ásványok több ezer évig léteznek. Miért lenne az emberi élet, amely a létezés legmagasabb szintű megnyilvánulása, ilyen rövid?
II. rész: Az emberi konfliktusok oka – A rossz eredete
A hanyatlás oka
Az Alapelvnek ez a része az emberi élet valóságával foglalkozik. Miért különbözik ennyire a valóság az eszménytől? Miért tesszük önmagunkat boldogtalanná? Miért bántjuk azokat, akiket szeretünk? Honnan származik ez a bennünk levő ellentmondás? Miért van ennyi igazságtalanság a világban? Az emberi történelem tragikus és szenvedéssel teli történelem. Ha megértjük az emberi konfliktusok és a szenvedés okát, akkor megtalálhatjuk rá a megoldást is, mint ahogyan az orvosnak is előbb meg kell találnia a betegség okát, mielőtt bármiféle kezelést írna elő.
III. rész: A helyreállítás elvei – Az eredeti eszmény helyreállítása
A megoldás
Ez a rész az emberi történelmet érintő kulcsfontosságú problémákat tárgyalja. Van-e célja és iránya a történelemnek? Milyen természetűek a történelmi változások? Követnek-e valamilyen meghatározott elvet? Mi a történelem mozgatóereje? Mi a történelem fejlődésének iránya? És főképpen, mi az egyéni szerepünk a történelemben?
Az Alapelv egy átfogó életszemlélet. Az első rész elmagyarázza, hogy milyen egy egészséges világ, a második rávilágít arra, hogy miért nem ilyen a világunk, és az utolsó rész megmutatja, hogy hogyan tudjuk a világot visszaállítani eredeti, egészséges állapotába. Az Alapelv egy új gondolkodásmódot körvonalaz. Ez egy vallási és filozófiai életszemlélet, mivel a tudomány nem foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Ezeknek az elképzeléseknek nagy része új és kihívó jellegű, ezért tanulmányozásuk nyitott gondolkodást igényel.
Napjaink fiatal generációja az, amely földünk örököse, és ezért felelős a béke megteremtéséért. Nem akarjuk, hogy gyermekeink is olyan világban éljenek majd, mint amilyenben mi élünk, ezért reméljük, hogy az Alapelv mindegyikünknek segíteni tud abban, hogy kihasználjuk képességeinket, tudatosabb és teljesebb életet éljünk, és ezáltal egy minden embert összefogó, harmonikus és békés világot teremtsünk.